Aközösségektöbbféleértelembenisértelmezhetők:biológiai értelembenbiológiaicsoportok, társadalmi értelemben emberiközösségek, politikai értelemben pedignemzeti közösségek.
Az emberi közösséga családnál nagyobbcsoport,amelyegyütt élvagyszorostársadalmikapcsolatokattartfenn.Jellemzőjeamagánéletönkéntesmegosztása,akölcsönössegítségnyújtás,valamintapénzésaszabadidő felhasználásaa közösség javára.Azegyesületek, társadalmiszervezetek,politikaiéstársadalmimozgalmakszinténnagyfokúönkéntestevékenységetigényelnek, deáltalában nem nevezik őket közösségeknek, miveltagjaik elsősorbanegymeghatározotttevékenységvagyfeladat érdekében egyesülnek.Nemnevezikközösségnekafizetettfoglalkozásonalapulószervezeteketsem,mintpéldáulazegyházakatésa politikai pártokat.
A„közösség”kifejezéstgyakranegyszerűen a szoros egység értelmébenhasználják,mintpéldáulegytulajdonközösség,egy lakóközösség vagy egynemzeti közösség.
Emberi közösségek
Településiközösségek
Akistelepülésekreelsősorbanalakosokszorosközösségejellemző,denagyobb településeken, sőt elméletilegmégvárosokban is kialakulhatvalódiközösségakislakótelepekvagynagyházaklakói között, haalakosokeztkívánják,ésjólszeretik,megértik egymást.Előfordul, hogynagyszámúembertelepszikleegy helyenazzal a szándékkal, hogy szorosközösségiharmóniábanéljen. Haúgyélnekegyütt,hogymindenvagyonukatmegosztják, akkorezegy kommunavagykommuna-szerűközösség(hippik, kibucok stb.).
Etnikaiközösségek
Az etnikai közösség egyetnikaivagynemzeticsoporthozvaló tartozás alapján szerveződik. Jellemző például, amikor egyetnikaicsoporttagjai idegen,olykorellenségestöbbségközött élnek.Ilyenesetekbena közösségi élet ésakohézióaz etnikaiidentitásfenntartásánakalapvető feltétele(pl.migránsközösségek). Az etnikaiközösségekgyakranrokoniéskiterjedtcsaládi kapcsolatokon alapulnak. Ilyenek például atermészetesvagynomádtörzsiközösségekésa hagyományos roma közösségek.
Vallásiközösségek
A vallásiközösségekközétartoznakaszerzetesi közösségekésavilági vagy laikusközösségek. Az előbbiek tagjai a közösségkereteinbelülélik mindennapi életüket, míg az utóbbiak tagjaifőkénta szabadidejüket töltikegyütt. AszerzetesiközösségekrőlbővebbenaSzerzetesifogalmak glosszáriumában olvashat!
Források,hivatkozások
Ferdinand Tönnies: Közösség és társadalom [Berényi Gáborral], 1983.
Kapcsolódócikkek.
Közösség elleni uszítás
Közösségi média
Közösségi szervezetek
forrás:wikipedia.org
